Sárospatak

Magyarország legismertebb kisvárosa. Elsősorban mint iskolaváros vált híressé: az idők során nevezték “Bodrogparti Athén”-nek, “magyar Cambridge”-nek. Petőfi elsősorban a Rákócziakra gondolt, amikor ezt írta róla: “Szent föld. E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai.” Városi kiváltságokat 1201-ben nyert Imre királytól. Igazi jelentőségre Perényi Péter idején emelkedett, aki protestáns hitre tért, s lerakta az alapjait a reformáció iskolakultúrájának.

A jelenlegi pataki várat is ő alapozta meg.A városnak neves birtokosai voltak a Pálócziak, a Perényiek, a Dobók. A városnak, a várnak és a protestáns iskoláknak a fénykora a Lorántffyak és a Rákócziak idejére esik.

Patak ekkor egy hatalmas birtokrendszernek a központja volt. A Lorántffyak és a Rákócziak pártfogolták a kollégiumot, továbbépítették a várat, Patakra hívták Comeniust, a nagy cseh-morva pedagógust, aki reformjaival új oktatási és nevelési elveket honosított meg. Ez a század a hegyaljai szőlő- és bortermelés virágkora is, amelyben Pataknak kiemelkedő szerepe volt.

A 17. század végén állandósult a hadak járása ezen a vidéken: az ellenreformáció, a “Sub rosa” összeesküvés, a hegyaljai felkelés mind érintették a várost. 1708 őszén itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A Rákóczi szabadságharc bukása után új urai a Trautshonok, majd a Bretzenheimek, s egészen 1945-ig a Windischgraetzek. Dicső szerepet játszottak a város polgárai és diákjai 1848/49 forradalmában és szabadságharcában. A vörössipkás diákok Damjanich, legbátrabb katonái voltak.

Ma Sárospatak újra iskolaváros. Falai között több ezer diák tanul. Történelmi emlékhelyeit tízezrek keresik fel évente hazánkból és külföldről is.

 

Műemlékekben, látnivalókban igen gazdag. Leglátogatottabb műemléke a Rákóczi vár. Az 1530-as években kezdték építeni; legrégebbi része az ún. Vöröstorony. Ma a Rákóczi Múzeum gyűjteményeinek ad otthont. ÁlIandó kiállításai: a vár és a Rákóczi család története, főúri bútorok, a földművelés és borászat eszközei, észak-magyarországi kerámia.

A 14. században épült egykori vártemplom, a mai római katolikus plébániatemplom Magyarország egyik legértékesebb gótikus műemléke. Falait Maulbertsch-festmények díszítik. Híres a barokk orgonája, s itt őrzik hazánk legnagyobb méretű fából készült oltárát. A város másik leglátogatottabb műemlékegyüttese a kollégium, amelynek eredete 1531-re nyúlik vissza. Legrégibb épülete az ún. Berna-sor, ma múzeum. A pataki kollégiumnak neves diákjai voltak, többek között Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Izsó Miklós, Fáy András, Szemere Miklós, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond.

A 19. század elején épült kétemeletes homlokzati szárnyban helyezkednek el a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei. Pollack Mihály tervei szerint építették könyvtártermét, amely több mint 30 ezer kötet könyvet őriz, közöttük felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatványokat.

Kellemes sétákat tehet a látogató az Iskolakertben, ahol szoborparkot alakított ki a város a Patakhoz kötődő neves személyiségek emlékezetére. A Bodrog-partról a legszebb a kilátás a városra, innen mutatja meg teljes arcát. Kikötőjéből a turistaszezonban kirándulóhajók indulnak Tokajba és vissza. A Sárospatakkal egybeépült Végardón hévízforrásra épített gyógyfürdő várja a pihenni vágyókat.

Sárospatak utcáin végigsétálva napjaink építkezésének lehetünk tanúi. A város főépítésze Makovecz Imre. Legismertebb pataki épülete a Művelődés Háza, amely 1984-ben nyitotta meg kapuit.